21.fejezet
Igazgatói vagy mégse?!
2010. október. 04
Hétfő
-Csör-csörr!-szólalt meg az ébresztőórám.
-Ne már reggel van?!-nyomtam ki szomorúan.
Felkeltem aztán gyorsan beszaladtam a fürdőszobámba. 10 perc alatt elkészültem. Utána lefutottam reggelizni. Amikor leértem a konyhába ott volt az egész család, ez az!
-Sziasztok jó reggelt!-ültem le közéjük.
-Neked is!-mondta apa miközben újságot olvasott.
-Jó reggelt Naomi!-mondta Ariel miközben a szendvicsét ette.
-Tessék itt a reggeli!-rakta le elém anya a melegszendvicset.
-Köszi!
-Mikorra jössz ma haza?-kérdezte apa.
-Nem tudom.
-Hány órád lesz ma?
-6.
-Akkor azt jelenti, hogy… Hogy is vannak az órák?
-Az első 9.00-9.45-ig. A második 9.55-10.40-ig. A harmadik 10.55-11.40-ig. A negyedik 1.50-12.35-ig. Az ötödik 12.45-13.30-ig. A hatodik 13.50-14.35-ig.
-Oké. 15.00-ig érj haza!
-Oké.
Gyorsan megreggeliztem aztán felfutottam a táskámért bepakoltam és elindultam a suliba. Mikor kimentem az ajtón akkor jutott eszembe, hogy a telefonomat tegnap elvették anyámék.
-Anya! Apa!-futottam be a konyhába.
-Tessék?
-A telefonomat visszakaphatom?
-Egy perc!-mondta apa és kihozta a telefonomat a szobájukból.
-Parancsolj!
-Köszönöm! De én most megyek majd jövök sziasztok!
Kifutottam a házból. Amikor elindultam a kapu felé megláttam Puffyt.
-Juj szia!-vettem fel.-Annyira hiányoztál!
Aztán még egy kicsit ölelgettem és elindultam a suliba. Kimentem a kapun és zenét szerettem volna hallgatni. Beléptem a zenéimhez, de nem volt ott egy zene se!
-Hogy mi?-akadtam ki.-Letörölték a zenéimet! Ezt nem hiszem el!
Utána megnéztem a képeimet szerencsére azok megvoltak, gondolom a jelszó miatt. Beléptem a névjegyzékbe és ott csak 2 telefon szám volt, anyáé és apáé.
-Ezt nem hiszem el! Jelszót kellett volna rá raknom, mint a képeimre! És csak így letörölték a zenéimet és a névjegyzékemet?!
Aztán mérgesen tovább mentem. Mikor odaértem a másik utcához láttam, hogy Brendon éppen a kapujukon jön ki. (Mivel egymás melletti utcában laktunk.)
*-Még ő is?! Csak észre ne vegyen! Ennél jobb reggelem nem is lehetne!-gondoltam magamban*
Elkezdtem gyorsabban sétálni, nehogy észre vegyen Brendon. De szerencsémre amikor megálltam a lámpánál Brendon utolért.
-Naomi! Szia!
-Szia.
-Újra suli!
-Jaja.
-Szívesebben lennék megint kint Angliába!
-Igen én is.
-De zöld a lámpa mehetsz!
-Tényleg. Köszi, hogy szóltál.
-Nincs mit. Amúgy mizu?
-Semmi.-*jaj valahogy le kell ráznom!*-Veled?
-Semmi. Milyen órád lesz az első?
-Irodalom. Neked?
-Matek.
-Az szar.
-Az! Amúgy tényleg most akkor igazgatóit kaptok vagy kirúgnak titeket?
-Fogalmam sincs, de szerintem kirúgást azért nem fogunk kapni!
-De ha akarod beszélek apával, hogy ne legyen semmi belőle!
-Hát… Majd szólok, de köszi!
-Szívesen!
-De amúgy miért vagy most ilyen kedves?!
-Hát nem tudom, csak jól esik!
-Aha értem. Na de ott vannak a lányok megyek! Szia.
-Oké hello!
Odafutottam a lányokhoz aztán együtt mentünk be a suliba. Bepakoltunk a szekrényünkbe majd elindultunk a termünk felé.
-Amúgy jól láttuk, hogy Brendonnal jöttél?-kérdezték.
-Igen. Utolért ott a lámpánál és végig beszélt nekem.
-Szegény! Jaj és veletek mit csináltak?-kérdezte Faith.
-1 hétig nem mehetek sehova!-mondta szomorúan Cassie.
-Nekem 2 hét szobafogság! És nem mehetek sehova és pontosan kell hazaérnem mindennap!-mondtam Faith.
-Én se mehetek sehova elvitték a TV-met és a telefonomat. Plusz a telefonomból kitörölték a zenéimet és a névjegyzékemet, még Zayn telefon számát is!
-Úristen!-mondták a lányok.
Utána gyorsan leültünk a helyünkre. A termünk így néz ki: ahol __|__ van ott is ülnek csak ők nem fontos szereplők!
-Jaj de jó Mr. Blackkel lesz az első óránk!-mondta Faith.
-Jaja!-vágtam rá.-Kíváncsi vagyok mit kapunk!
-Én is!
-Miért, mit kapnátok?-szólt bele Ben.
-Mindegy hagyjuk!-mondta Faith.
-Oké! Amúgy milyen volt London?
-Király!
Ők ott elbeszélgettek én meg unottan ültem a helyemen.
-Csáá Naomi!-ült le mellém Matt.
-Hello.
-Na milyen volt? Londoniában voltatok ugye?
-Úristen!-kezdtem el nevetni. -Londonia?! Amúgy Angliába voltunk azon belül pedig Londonban és tök jó volt!
-Ja akkor Anglia! Na az jó! Mi meg itt punnyadtunk a suliba!
-Így jártatok!
-Haha!
Megszólalt a csengő, ezért mindenki elővette a felszerelését mivel Mr. Black mindig pontosan jön.
-Amúgy ténylég kivel voltak addig a magyar óráitok?-kérdeztem Mattet.
-Hát mindig mással!
-Ja értem!
Már 8 perce ment az óra, de a tanár még mindig nem volt sehol.
-Ez az lehet hogy elmarad!-mondta az egyik fiú.
-Nem hinném!-válaszolta szomorúan az egyik lány.
-Srácok én kimegyek!-mondta Matt.
-Mi is megyünk!-mondták még páran.
Aztán a fiúk kimentek. A termünk a pincében van, legjobb hely!
Ide úgy lehet lejutni, hogy bejössz a bejárati ajtón a portásnál elfordulsz balra és lejössz a lépcsőn. Ott kinyitod az ajtót és még egy lépcsőn lemész. Aztán ott balra az ebédlő van. Elfordulsz jobbra és utána balra, mivel jobbra a büfé van. És ott van a termünk.
-Már 10perce megy az óra! Ez az!-mondta boldogan Faith.
-Jaja!-helyeselt Ben miközben a telefonján játszott.
-Úristen jön!-futottak vissza Matték és gyorsan leültek a helyükre.
Ahogy leült mindenki a helyére akkor lépett be az ajtón Mr. Black.
-Jó reggelt osztály!
-Jó reggelt!
-Hetes?
Gyors jelentés után mindenki leült a helyére.
-Hallod…Matt!-súgtam oda neki.
-Igen?
-Nem látott meg titeket?
-Nem! Pont megúsztuk!
-Az jó!
-Gyerekek! Ameddig nem voltam itt kitartotta a magyar órákat?
-Mindig más!
-Értem. És hol tartotok?
-Honnan tudjuk?!-mondta Danny aki Ben mögött ül kettővel.
-Háh! Ez felháborító viselkedés! Óra után te is mész az igazgatóiba!
*-Hogy mi?-akadtam ki.-,,Te is” ezzel mire akar utalni?! Szóval még is kapunk igazgatóit vagy kirúgnak minket?! Lehet szólni kéne Brendonnak!*
-Nyissátok ki a 15. oldalon a könyvet.
Unottan kinyitottuk a könyvet. Mr. Black elkezdett magyarázni, de én egyfolytában arra gondoltam, hogy most akkor megkapjuk az igazgatóit vagy kirúgnak minket vagy mi lesz?
-Naomi minden rendben van?-kérdezte Mr. Black.
-Ö… Persze!
-Akkor jó csak olyan sápadtnak tűnsz!
-Hát pedig minden rendben van!
-Oké. Na szóval Romeo and Juliet az az Rómeó és Júlia. Írta…-magyarázott tovább Mr. Black.
*-Romeó és Júlia?! Azt néztük meg múltkor a fiúkkal. Ó de jó lenne most is megölelni Zaynt, úgy hiányzik és úgy felhívnám csak fejből nem tudom a telefon számát! És ő se hív. Pedig megbeszéltük, hogy hívni fog még vasárnap! Ahhoz képest! Na mindegy gondolom talált magának valaki jobbat, szebbet!*
Eközben Zayn
-Jaj hány óra lehet most náluk?! Lou Harry valaki! Felhívjam Naomit?-járkáltam idegesen fel alá a házban.
-Zayn! Minden oké?!-jött be a nappaliba Niall. -Kész a kaja!
-Á. Bocsi, mindjárt megyek! Csak nem tudom, hogy felhívjam-e Naomit, csak mert tegnap úgy jártam, hogy az apja vette fel a telefont és mondta, hogy hagyjam békén Naomit, de én nem tudom ezt betartani! Fel akarom őt hívni!
-Értem. Gyere üljünk le a kanapéra és majd ott kiszámoljuk, hogy most mégis hány óra van náluk!
-Oké! Nagyon szépen köszönöm!-öleltem meg Niallt.
-Ugyan semmiség! Na szóval most van nálunk 14.32 és ő hol lakik?
-New Yorkba!
-Akkor az azt jelenti…
-Mi folyik ide lent?-jött le Liam a lépcsőn.
-Liam de jó hogy itt vagy! Szükségünk van az eszedre!-mondta Niall
-Eszemre miért?!
Elmeséltük neki, hogy mi történt.
-Értem. Szóval New York hát 14.33 hozzá kell adni vagyis el kel vonni… Á! Most nem fog úgy az agyam!
-Nem baj. Számolj nyugodtan!-mondtam Liamnek.
-Fel a kezekkel! Baseball ütő van nálam és nem félek használni!-jött le Harry a lépcsőn egy baseball ütővel a kezében mögötte pedig Louis bújt el.
-Nyugi csak mi vagyunk azok!-nevettem el magamat.
-Srácok! A szívbajt hoztátok ránk!-mondta mérgesen Harry.
-Hát igen és mégis mi folyik itt?-kérdezte Lou.
Beavattuk őket is.
-Hívd fel őt!-vágta rá Louis.
-Oké. De hány óra van most náluk? Nem zavarom őt?-kérdeztem.
-Szerintem 9.35!-mondta büszkén Louis.
Ránéztünk Liamre. Liam gyorsan utána számolt.
-Srácok, tényleg annyi most az idő!
-Louis!-tapsoltuk meg őt.-De mégis honnan tudtad?!
-Hát mivel Londonban most 14.35 van és ők New Yorkba élnek akkor el kell vonni 5 órát! Az az 9.35 van most náluk!
-Louis te egy zseni vagy!-mondta Harry.
-Okosat mondtam?!-kérdezte Louis.
-IGEN!-mondtuk neki.
-Úristen! Okosat mondtam!-kezdett el ugrándozni.
-Srácok akkor felhívjam?-vettem a kezembe a telefont.
-Igen!-vágták rá egyszerre.
-De nincs most iskolába?
-Hát… Lehet, hogy ott van! Tudod mit várj még 10 percet jó?-mondta Liam.
-Oké!-ültem le szomorúan a kanapéra.
-Na de kész a kaja!-mondta Niall.
-Te főzted?!-néztünk rá.
-Igen. Miért?
-Hát… Én nem vagyok éhes!-vágta rá Harry.
-Na gyertek már!
-Hát… Na jó!
És elindultak a konyha felé.
-Zayn te nem eszel?!-kérdezte Niall. -Pedig csirke van!
-Nem most nem vagyok éhes!
-Hát te tudod!-mondta és bement a konyhába.
Megnéztem az időt. 14.38 volt. Mikor hívhatom fel végre?!
Eközben Naomi
*Még 7 perc van az órából!-gondoltam magamban az órát nézve.*
-Látom már mindenki nagyon nézi az órát, de nyugi még van 7 perc!-mondta Mr. Black.
-Éljen!-mondta gúnyosan David.
-David ha ennyire élvezed az órát gyere ki felelni!
-Oké!-állt fel unottan David. -Cassie kiengednél?
-Persze!-állt fel Cassie.
-David, milyen könyvről beszéltünk ma?
-Rómeó és Júlia.
-Nagyszerű. Ki és mikor írta a könyvet?
-Egy biztos, nem én voltam!
Az egész osztály elkezdett nevetni.
-Na maradjatok csöndbe! Gyerekek azt mondtam csönd!-emelte fel a hangját Mr. Black.
Elhallgatott az egész osztály.
-Na azért! Hát David leülhetsz ez egyes!
-Oké.-ült le unottan a helyére.
-Vegyétek elő a munkafüzetet! Az egész 5. oldal lesz a házi!
-Jaj ne már!-mondtuk unottan.
-De! Én ezzel befejeztem az órát! Igaz még van 5 perc, de szabad foglalkozás csak legyetek csendben!
-Ez az!-ordítottuk el magunkat.
-De csönd legyen!-emelte fel újból a hangját Mr. Black. -Naomi James, Faith Sunshine, Cassie Blakeway és Danny gyertek ide!
Reszketve álltunk fel és mentünk oda a tanárhoz.
-Óra után feljöttök velem az igazgatóiba!-mondta Mr. Black.
A rosszul lét fogott el. Forgott velem az egész terem. A gyomrom görcsölt a fejem lüktetett. Igazgatóhoz menni?! Anyámék biztos kinyírnak! Mr. Black intett hogy leülhetünk. Leültem a helyemre, Matt odafordult hozzám.
-Na mit akart Mr. Black?
-Óra után fel kell mennünk az igazgatóiba.
-Miért, mit csináltatok?
Elmeséltem neki mindent.
-Remélem nem rúgnak ki titeket! Bár mondjuk ha kirúgnak lenne helyem a padban kényelmesen elférnék nem idegesítene senki…
-Köszi az együttérzést!-ütöttem meg a vállát.
-Áú! A vállam!
-Csöööööör. -szólalt meg a csengő, lehet ez volt ebbe a suliba az utolsó csengőszó amit hallottunk Faithékkel.
-Naomi, Faith Cassie és Danny gyertek velem!
Gyorsan összeszedtük a cuccainkat és elkezdtük követni Mr. Blacket. Mikor felmentünk a lépcsőkön megláttam Brendont.
-Tanár úr! Elmehetnék a mosdóba?-kérdeztem félve.
-Igen de utána rögtön ide jössz!
-Rendben!-mondtam és gyorsan elkezdtem futni.
Szerencsémre Brendonnak a mosdó felé volt órája.
-Brendon!-fogtam meg a kezét.
-Naomi mit szeretnél?
-Ide gyorsan!-húztam be a mosdóba.
-Úristen! Normális vagy?! Behúztál a lány WC-be!-akadt ki Brendon.
-Bocsi, de muszáj volt!
-Ó és mégis miért?!
Ekkor azt hallottuk, hogy valaki lehúzta a WC-t. Egymásra néztünk Brendonnal. Ekkor kijött egy lány. Elkezdte mosni a kezét belenézett a tükörbe és meglátott minket ahogy éppen Brendon pólóját fogom.
-Ááá!-fordult meg ijedten.
-Hehe! Csak hát izé és…-próbáltam kimagyarázni magamat.
Nem szólt semmit és gyorsan megmosta a kezét és kifutott a mosdóból.
-Ez durva volt!
-Igen!-nevettünk mindketten.
-Na szóval mit akarsz?
-Hát mondtad, hogy szóljak, hogyha kell beszélni az apukáddal vagy valami.
-Igen?!
-Lehet igazgatóit kapunk vagy kirúgnak!
-Mert?-kérdezte ijedten Brendon.
-Mert órán Mr. Black odahívott minket hozzá és mondta, hogy szünetbe fel kell mennünk az igazgatóhoz.
-Úristen! Beszélek vele!
-Köszönöm!-öleltem meg.-De megyek már rég ott kéne lennem.
-Oké! Szia!
Kirohantam a mosdóból amikor leesett, hogy Brendon bent maradt és hogy fog kijönni. Visszanéztem és láttam, hogy Brendon feltűnés nélkül kitudott jönni. Megnyugodtam és elfutottam az igazgatóiba.
 |
| Parker igazgató |
-Elnézést a késésért!-rontottam be az ajtón.
-Semmi gond! Üljön le a többiekhez!-mondta kedvesen Parker igazgató.
Leültem. Ekkor Parker igazgató elkezdett fel alá sétálni, ez nem jelenthet jót!
-Mr. Black, szóval miért küldte fel a diákokat az irodámba?
-Tudja Danny megzavarta az óra menetét!
-Értem. Danny ez nem szép dolog, de ezért még nem jár igazgatói! Szóval elmehetsz de még egyszer ne forduljon ilyen elő!
-Rendben viszontlátásra!-felállt és gyorsan kiment a teremből.
-Na és ez a 3 aranyos kislány mit csinált?-kérdezte Parker igazgató meglepve.
*-,,3 aranyos kislány” Ez az! Ha ilyet mondd nagy az esély, hogy megússzuk!-gondolkoztam el.*
-Hát tudja igazgató úr, ugye kint voltunk Londonban és volt egy szabály amit be kellett tartani, hogy 21.30ig visszaérnek a hotelbe! És ez a 3 lány nem ért vissza! Hajnali 2-re értek vissza!
-Ó! Lányok ez igaz?
Hallgattunk. Összenéztünk, de egyikünk se mert megszólalni.
-Szóval hallgattok?! Rendben én tudok várni bármeddig.-ült le a székébe.
-Igen igaz.-mondtam halkan.
-És mi okból mentetek el?
-Egy bál miatt ahova minden híres ember elmegy. De igazgató úr mi előbb is visszaértünk volna csak defektet kaptunk!-kezdtem el magyarázkodni.
-Értem. Hát lányok ezért simán kirúghatnálak titeket…
-Tudjuk és ígérjük nem fordul elő soha többet ilyen!-vágtam rá.
-Na jó megússzátok egy szóbeli figyelmeztetéssel, végül is nem lett semmi bajotok egyben vagytok!
-Úristen köszönjük igazgató úr!-kezdtünk el ugrálni örömünkben.
-Szívesen de többet ilyen ne forduljon elő!
-Rendben igazgató úr viszlát!-mentünk ki az irodából.
Mikor kiértünk láttam ahogy Brendon igyekszik az igazgatói felé.
-Menjetek le nyugodtan nekem van egy kis elintézni valóm!-mondtam és odarohantam Brendonhoz.
-Úristen imádom az apukád!-öleltem meg boldogan.
-Ö…Kevesen mondják ezt. Amúgy miért?
-Mert nem kaptunk igazgatóit és nem rúgnak ki csak egy szóbeli figyelmeztetést kaptunk!-ugráltam örömömben.
-Na az jó!
-Ugye?! Na de rohanok szia!
-Oké hello.
Gyorsan lefutottam a termünkbe.
-Na hol voltál?-kérdezte Cassie miközben Faith ölébe ült.
-Csak mondtam Brendonnak, hogy nem kell szólnia az apjának nem kapunk semmit!
-Ja értem.
Leültem a helyemre és elővettem az angol felszerelésemet.
-Jaj amúgy volt házi?
-Naomi, egész héten nem voltunk itt fogalmam sincs!
-Ja tényleg!-nevettem el magam.
-Jaj Naomi!-fogták a fejüket a lányok.
-Bocsi!
-Már megszoktuk! De én leülök a helyemre.-mondta Cassie.
-Oké.
Ahogy Cassie leült a helyére jött is a tanár.
-Jó reggelt! Hetes?
Mivel nem ment ki senki ezért kimentem én.
-Csoport vigyázz! Tanárnőnek tisztelettel jelentem a csoport létszáma 11 ebből nem hiányzik senki.
-Rendben üljetek le!
Leültünk a helyünkre. Azért vagyunk 11-en mivel 2 részre van osztva az osztály egyik része angolos a másik pedig németes.
-Faith Cassie és Naomi. Ti múlt héten kint voltatok Angliában igaz?
-Igen tanárnő igaz.
-Akkor meséljetek milyen volt!
Elkezdtünk mesélni és ezzel gyorsan elment az óra.
-Na vége az órának én megyek sziasztok!
-Viszlát!
A többi óra is ilyen gyorsan eltelt és végre mehettünk haza. A lányokkal még megálltunk a suli előtt beszélgetni.
-Na mi megyünk! Majd holnap tali szia!-mondták Cassiék és elindultak haza.
-Sziasztok!
Én is elindultam haza. Unottan rugdostam a köveket, szívesebben hallgattam volna zenét de az én drága szüleim letörölték az összeset!
-NAOMI!-hallottam ahogy valaki a nevemet kiabálja mögöttem. Ijedten hátra fordultam.
-Na végre, hogy megálltál!-mondta Brendon miközben levegőért kapkodott.
-Brendon hát te?
-Szia. A sulitól futottam utánad! És kiabáltam is!
-Úristen bocsi nem hallottam!
-Hát azt vettem észre.-nevetett Brendon.-De ha már utolértelek megyünk együtt haza?
-Aha mehetünk!
-Oké! És hogy úsztátok meg?
Elmeséltem neki mindent.
-Ja értem. Szerencsétek volt!
-Igen!
-Amúgy tegnap láttalak a tv-be!
-Engem?! És mit csináltam?-lepődtem meg.
-A New York Newsba!
-Ja.
Kínos csönd lett.
-De amúgy szép voltál!-törte meg a csendet Brendon.
-Ó! Köszönöm!-pirultam el.
-Ez az igazság!
Erre nem tudtam mit mondani ezért csak rámosolyogtam. Tovább mentünk. Odaértünk Brendon utcájához.
-Na én akkor most megyek! Szia.
-Oké szia!
Elindultam hazafelé és már megint azt éreztem mint régebben Brendon iránt.
-Megint szerelmes vagyok belé?!-gondolkoztam el.
