I. évad 46. fejezet

46. fejezet

A búcsú néha fáj

2011.november,18

Naomi szemszöge

Reggel felkeltem és lementem a konyhába.

-Hahó?-kérdeztem ijedten, mivel az egész házban sötét volt.

Hirtelen felkapcsolódott a villany.

-Boldog! Boldog! Boldog születésnapot! Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod!-álltak előttem anyáék és közben énekeltek.

-Jaj!-nevettem el magam.

-Boldog születésnapot kicsim!-öleltek meg.

-Köszönöm!

-Boldog szülinapot!-mondta Ariel is.

-Köszi!

Eközben Zayn

-Szia!-köszöntek a fiúk a konyhából.

-Hello. -ültem le az asztalhoz.

-Zayn?-nézett rám Liam.

-Igen?

-Mi a baj?

-Á. Csak ma van Naomi szülinapja aztán jövő héten meg pápá New York!

-Tényleg. Nehéz lesz mindannyiunknak elbúcsúzni tőlük!

-Igen. Miért nem mondtuk el nekik akkor amikor megbeszéltük?-fogtam meg a fejem.

-Mert hülyék voltunk!-mondta Louis.

-Hát igen, eléggé.

-Sziasztok! Mi ez a rossz kedv?-kérdezte Niall.

-Már csak egy hét…

-Basszus tényleg!-nézett ijedten.-De én nem akarok elmenni! Cindyvel már tök jól elvagyunk meg minden erre most itt kell őt hagynom. Nem akarom!

-Mi is ugyan ezt érezzük!-mondta Harry. -Olyan rossz lesz a lányok nélkül! És egyáltalán még vissza fogunk jönni valamikor?!

-Nem tudom.-mondtam szomorúan.

-És mit adsz Naominak?-kérdezte Liam.

-Veszek neki például rózsát meg csokit!

-Oké ez egy jó ötlet! Menj el vedd meg neki gyorsan aztán várd őt ezzel az ajtóban!

-Ez egy remek ötlet! Köszi Liam.

-Nincs mit!

Gyorsan felöltöztem a hajamat is kivételesen gyorsan megcsináltam aztán rohantam a legközelebbi virág üzletbe.

Harry szemszöge

-Oké srácok. Ma biztos nem mondhatjuk el nekik tönkre tennénk Naomi szülinapját!-mondta Liam.

-Igen. De akkor mikor mondjuk el?!-kérdeztem.

-Nem tudom…

Jessi szemszöge

Nem tudtam aludni, ezért felkeltem és lementem a konyhába inni egy pohár vizet.

-Halló?-hallottam meg anya hangját a nappaliból.

Azt hittem nekem szólt ezért elindultam a nappaliba, de láttam, hogy nem nekem szólt csak telefonál. Visszavittem a poharat a konyhába és elindultam fel a lépcsőn.

-Mi? Nem erről volt szó! Azt mondtad, hogy még 4 évig itt leszünk!

Felkaptam a fejem. Vajon kivel beszélgethet?! Leültem a lépcsőre és hallgatóztam.

-Thomas, nem tudnál valaki mást kiküldeni? De találtunk már egy szép nagy házat. A szomszédok is kedvesek és már megszoktuk az itteni életet. Jó persze megértem. Oké. De nem tudnál még valakivel beszélni? Kérlek! A család érdekében! Nagyon szépen köszönöm! Szia.

Hallottam, hogy anya lerakta a telefont ezért gyorsan felszaladtam az emeletre. Megnéztem Melody alszik-e. Láttam, hogy igen. Most úgyse tudnám felkelteni, majd reggel elmondom neki, hogy mit hallottam.

Pár óra múlva

-Jaj istenem Melody keljél már fel!-sétáltam fel alá a szobája előtt.

Végre kinyílt az ajtó és ott állt velem szemben Melody.

-Melody na végre! Gyere valamit el kell mondanom!-húztam magammal a szobámba.

-Ülj le!-mondtam neki.

-Oké.-nézett rám álmos szemekkel.-Mi az mit szeretnél mondani?

-Reggel, vagyis hát 5 fele lementem inni a konyhába. Aztán meghallottam anya hangját. Azt hittem nekem szól de kiderült, hogy csak telefonált!-magyaráztam és közben fel alá sétáltam.

-Aha. És mi történt?

-Hát beszélgetett valakivel!

-Húh. A nagynéném hajnalban telefonon beszélgetett. Úristen!

-Jó, tudod mit?! Lehet kimenni a szobámból!

-Ok. Teljesen meghülyültél mióta Nickkel szakítottál. El se tudom hinni, hogy bírta ki ennyi ideig melletted!-ment ki nevetve.

Visszaakartam szólni neki, de nem érte volna meg. Nem tudom mi van vele. Nem hallgat meg és még le is hülyéz. Nagyon jó lenne kideríteni, hogy anya mégis kivel és miért beszélgetett hajnalok hajnalán. Gyorsan magamra kaptam a ruháimat és lefutottam. Kerestem mindenhol anyát de úgy látszik a család minden tagja elment itthonról valahova, csak mi ketten maradtunk itthon Melodyval. Bementem a nappaliba. Ellenőriztem a mai ki és bemenő hívásokat. Felhívták a nagyit és volt egy ismeretlen szám.

-Biztos ez lesz azé a Thomasé!

-Te meg mit csinálsz?-hallottam meg Melody hangját.

-Nem mindegy? Téged úgyse érdekel!-mondtam és inkább bementem a konyhába. Csináltam magamnak egy szendvicset és hogy ne kelljen találkoznom Melodyval felmentem a szobámba és ott ettem meg a reggelim. Mikor végeztem a reggelivel felkaptam a táskám és elindultam a suliba.

Melody szemszöge

-Hogy mondhattam neki ilyet?! Mi van velem?-mentem vissza a szobámba.-Bocsánatot kell kérnem!-határoztam el magam.

Felöltöztem megcsináltam a hajam. Bementem Jessi szobájába, de nem találtam ott őt, ezért lementem a földszintre. Láttam, hogy éppen a telefonnal babrál.

-Te meg mit csinálsz?-kérdeztem tőle.

-Nem mindegy? Téged úgyse érdekel!-mondta és inkább bement a konyhába.

Ennyit a bocsánatkérés tervemről. Nem is akartam őt zavarni láttam rajta, hogy haragszik. Mondjuk megértem. Én se örülnék neki, ha ilyeneket vágnának a fejemhez. Hallottam a hűtő ajtó csapódást. Aztán a szekrényét és hallottam, ahogy felment a lépcsőn. Bementem a konyhába hátha széttört valamit. Szerencsére nem. Én is készítettem magamnak egy szendvicset.

Pár perc múlva egy újabb ajtócsapódás. Úgy tűnik elment. Felmentem a szobájába. Lehoztam a tányérját. Elmosogattam felkaptam a táskám, és én is elindultam a suliba.

Naomi szemszöge

-Na megyek sziasztok!-mentem volna ki az ajtón, de egy nagy rózsacsokorral találtam magam szemben.

-Boldog Szülinapot!-hallottam meg Zayn hangját.

-Zayn?

-Itt vagyok a virág mögött!-nevetett.

-Úristen köszönöm! Ez gyönyörű!-vettem el tőle a virágot.

-Szívesen!-mosolygott rám a virágok közül.

-Vízbe teszem őket és jövök.

-Rendben.

Elszaladtam kerestem egy vázát. Engedtem bele vizet aztán leraktam a konyhaasztalra és megszagoltam őket még egyszer. Isteni illatuk van!

-Itt vagyok!-futottam vissza Zaynhez.

-Táska?-nézett rám.

-Ja tényleg!-vettem el a kis asztalról.

-Mehetünk?

-Igen!

Kiléptünk a házból, de a szokásos kis busz helyett egy menő kocsi állt ott.

-Wow!

-Tetszik?

-Igen!-szálltam be a kocsiba.-Majd egyszer én is szeretnék egy ilyet vezetni!

-Már csak pár év!-mosolygott Zayn.-De akkor induljunk!-mondta és rátaposott a gázra.

A sulinál

Mikor megérkeztünk mindenki csak tátott szájjal nézett minket, és a kocsit.

-Úristeeeeeeeeen!-futott oda Jessi.

-Szia.-köszöntünk neki.

-Mennyivel megy? Hol vetted? Nekem is kell egy ilyen!-nézte a kocsit Jessi.

-Jessi!-néztem rá.

-Ja bocsi, hogy megzavartalak!-mondta.-Akkor megyek. Majd bent találkozunk. Sziasztok!

-Szia.-köszönt neki Zayn.

-Köszönöm! A rózsákat meg ezt is!-öleltem meg.

-Még egy kis ajándék!-mosolygott és a kedvenc csokimmal ajándékozott meg.

-Úúú! Köszönöm!-pusziltam meg.

-Szívesen. Suli után érted jövök. Rendben?

-Persze!

-Akkor szia!-csókolt meg búcsúzás képen.

Rámosolyogtam és kiszálltam a kocsiból. Zayn megvárta, míg elérem a bejárati ajtót. Integettem neki még egyszer. Ő is integetett aztán elment.

-Húh milyen kíséretet kaptál ma!-mondta Jessi. -De amúgy mire föl?

-Hát nem is tudom. Ma van november 18!

Jessi szemszöge

-Ja tényleg hát persze.-nevettem.-Na de én most megyek majd a terembe találkozunk!

Befutottam az osztályterembe.

-Cassie Faith!-támadtam le őket.

-Szia!

-Mi van ma?!

-November 18.-mondta Faith.

-Tudom. De az miért is fontos?

-Hát ma van Naomi szülinapja!

-Mi?!-néztem rájuk ijedten.-Basszus elfelejtettem!

-Ott van Melody!-mondta Cassie. -Ő is elfelejtette?

-Nem tudom de nem is érdekel.

A lányok csak kérdően néztek rám.

-Sziasztok!-köszönt nekünk Melody.

-Szia! Te is elfelejtetted Naomi szülinapját?-támadta le őt Cassie.

-Basszus. Az ma van?

-Igen! De nyugi Jessi is elfelejtette! Családban marad!-nevetett Faith.

-Sziasztok!-jött be mosolyogva a terembe Naomi.

-Basszus!-néztem a lányokra.-Most mit csináljunk?

-Naoooomi!-futott oda hozzá Cassie. -Boldog Szülinapot!

-Köszönöm!-ölelték meg egymást.

-Boldog Szülinapot!-támadta le Faith is.

-Faith! Köszönöm!

-Naomi! Az ajándék otthon maradt de boldog szülinapot!-öleltem meg.

-Mi nincs ajándék?! Nyugi csak vicceltem! A szándék a lényeg!

-Velem is ugyanez a helyzet!-ment oda hozzá Melody. -Boldog Szülinapot!

-Köszönöm!

-Nem haragszol?-kérdeztem tőle.

-Nem dehogyis! Majd valamikor megkapom tőletek!

-Igen!-vágtam rá.

-Na és hova visz ma Zayn?-kérdezte Naomitól Melody.

-Jó kérdés. Nem mondta meg csak, hogy majd értem jön.

-Ja értem!

-Amúgy lányok, hogy hogy nem együtt jöttetek?-kérdezte Naomi.

Ránéztem Melodyra. Ő kétségbeesetten rám nézett.

-Csak azért, mert Melody visszaszaladt otthon hagyta az angol könyvet és mondta, hogy ne várjam meg, mert jön.-válaszoltam.

-Ja értem!-mosolygott Naomi. -De nem hiszem el, hogy a szülinapom még pont péntekre esett!

-Hát igen!

Becsöngettek. Leültünk a helyünkre. Törivel kezdtünk, de jó.

Liam szemszöge

-Srácok! Annyira jó ötletem támadt!-mondtam a srácoknak.

-Mit?

-Kéne csinálni egy bulit ma este! Naomi szülinapi buli és egy búcsú party is egyben!

-Na ez egy tök jó ötlet!-mondta Harry.

-Liam te egy zseni vagy!-mondta tátott szájjal Louis.

-Ó ugyan.-legyintettem.-Na már csak Zaynnek kell elmondani az ötletet!

-Igen, de tuti, hogy benne lesz!-mondta Niall.

-Mibe leszek benne?-jött be az ajtón Zayn.

-Liam tervezett egy Naomi szülinapi bulit és egy búcsú partyt ma estére!-vágta rá Louis.

-Hé ezt én akartam!-néztem rá.

-Bocsi.

-Na benne vagy?-kérdeztem.

-Persze!-vágta rá.

-Remek! Akkor már csak a lányokat kell, hogy elengedjék.

-Igen!

-Na akkor készülődjünk!-mondta Harry.

Suli/Naomi szemszöge/

Kicsit rosszul esett, hogy nem kaptam tőlük semmit, de a szándék a lényeg, szóval már annyira nem is zavart. Azzal voltam elfoglalva, hogy mikor csöngetnek ki végre az utolsó óráról.

-Juhúú! Már csak 1óra!-futottam oda boldogan a szünetben a lányokhoz.

-Igen!-örültek meg ők is.

-Juj jött egy üzim!-vette elő a telefonját Cassie.

-Kitől?-kérdeztem.

-Louis! Szia Cassie ma este buli lesz nálunk! Szólj a lányoknak is

kérdezzék meg otthon hogy eljöhetnek-e! Szeretlek, Louis!-olvasta fel az üzenetet Cassie.

-Egy buli?!-örült Faith.

-Juhúú! Elmegyünk ugye?-kérdezte Jessi.

-Persze!-vágtuk rá.

Elkezdődött az utolsó óra, ami nyelvtan volt. Mindannyian az órát nézve ültünk a padokban.

-Na látom már mindenki várja a csöngőt, de még van 5percünk! Jövő héten összefoglalunk és témazáró!-mondta a tanár.

-Jaj ne már!-vágtuk rá.

-Nincs vita! Szóval kell a…-kezdte el magyarázni.

Elmondta mit kell tanulni, és már ki is csöngettek.

-Na végre!-álltunk fel a helyünkről.

Kirontottam az osztályból és gyorsan bepakoltam a cuccomat.

-Na este találkozunk! Sziasztok!-köszöntem el a lányoktól.

-Oké, szia!

Kimentem az ajtón és ott állt Zayn a piros kocsib mellett. Már csak, hogy megláttam, attól óriási mosoly lett az arcomon. Az emberek már meg se lepődtek, hogy majdnem mindennap összefutnak a One Direction egy egy tagjával, sőt most már meg is szokták őket és annyira nem is rohanják le őket.

-Szia!-köszöntem neki.

-Szia!-csókolt meg.-Indulhatunk?

-Persze!

-Gyere!-nyitotta ki az ajtót.

-Köszi.-beültem aztán pedig beszállt ő is mellém.

-Változott a terv!

-Ja tudom Cassie mondta, hogy mit írt Louis.

-Ja akkor jó! Hazaviszlek összepakolsz és aztán jössz hozzánk!

-Oké!

Zayn elindult. Nem mindennapi élmény, hogy Zayn visz haza egy ilyen kocsiban. De hozzá tudnék szokni, ha ez mindennapos lenne.

-Megérkeztünk!-parkolt le a házunk előtt.

-Rohanok!-nyomtam egy puszit az arcára.

-Oké.-mosolygott.

Befutottam a házba.

-Sziasztok!

-Csak én vagyok!-jött a válasz anyától.

-Anya lehet egy óriási kérésem!

-Mi?

-Hát bulit tartanak Zaynék, és hogy elmehetnék?-néztem rá boci szemekkel.

-Ha vigyázol magadra és nem lesz semmi pia, akkor igen!

-Dehogy lesz!-vágtam rá.

-Oké akkor elmehetsz!

-Köszönöm!-öleltem meg.

Felszaladtam a szobámba. Gyorsan raktam be magamnak egy táskába pár cuccot.

-Megyek, holnap jövök!

-Oké, csak óvatosan!

-Jó. Szia!

-Szia.

Kimentem az ajtón.

-Itt vagyok!-futottam oda a kocsihoz.

-Gyors vagy!

-Köszönöm. Na de mehetünk!

Melody szemszöge

Jessi még mindig nem állt velem szóba. Elindultam haza a suliból. Jessivel nem találkoztam útközben gondoltam otthon lesz. Mikor hazaértem meghallottam ahogy a szüleim és Jessi szülei éppen beszélgetnek. Résnyire nyitottam az ajtót és hallgatóztam.

-Reggel hívott Thomas.

-Mit akart?

-Azt, hogy menjünk vissza Japánba!

-Mi? Miért?

-Mert már megint kiakarják vinni a céget!

-És mi lesz a lányokkal? Hogy mondjuk el nekik?

-Még nem biztos, hogy mennünk kell. A hétvégén döntenek rólunk!

*-Mi az nem lehet! Én nem akarom itt hagyni New Yorkot!!-gondoltam magamban.*

-A lányoknak egy szót se csak akkor, ha biztos lesz!

-Oké!

Hallottam, hogy abbahagyják a beszélgetést ezért bementem mintha semmiről se tudnék.

-Sziaasztok!-köszöntem.

-Szia!-köszöntek vissza.

Levettem a cipőm és odamentem anyához.

-Anya. Kérdezhetek valamit?

-Persze, mondjad.

-Hát ma van Naomi szülinapja és lenne egy buli elmehetek?

-Igen!

-Tényleg?

-Persze, élvezd ki hogy…-de itt abba hagyta a mondatot.-hogy még fiatal vagy és előtted a jövő!

-Aha oké. Na összepakolok és megyek.

-Jó!

Furcsa anya sose szokott elengedni csak úgy egy buliba, vag bárhova!

Felmentem a szobámba elkezdtem összepakolni. Meghallottam Jessi hangját. Hallottam ahogy jön fel a lépcsőn. Gyerünk Melody most vagy soha!

-Jessi!-mentem ki a szobámból.

-Igen?-nézett rám.

-Valamit szeretnék mondani.

-Mit?

-Bemehetünk inkább a szobádba?

-Aha.

Bementünk.

-Na igen mit szeretnél?

-Mikor hazajöttem hallottam beszélni a szüleinket.

-És?

-Arról beszéltek, hogy az a Thomas felhívta őket és lehet, hogy megyünk Japánba. De csak később fog eldőlni!

-Mi?-nézett nagy szemekkel.-Én mondtam, hogy valami nem stimmel!

-Tudom és sajnálom, hogy nem hallgattalak meg és hogy a fejedhez vágtam ilyen hülyeséget. Megtudsz bocsátani?-néztem rá kis kutya szemekkel.

-Persze!-ölelt meg.-De most ne foglalkozzunk a szüleinkkel, hanem inkább a bulival!

-Oké!

A bulin/Naomi szemszöge/

Én érkeztem meg lányok közül elsőnek. Aztán nem sokkal később Jött Cassie aztán Faith. Utánuk Jessi és Melody és végül Cindy.

-Akkor kezdődjön a buli!-ordította Louis és benyomta a zenét.

Elkezdtünk táncolni. Tök jól éreztük magunkat aztán valaki kopogott.

-Louis a zenét!-szólt rá Harry.

-Nyitom!-futott oda az ajtóhoz Zayn.

Kinyitotta, de az ajtóban egy nem várt vendég állt.

-Nick, te mégis mi a fenét csinálsz itt?-kérdezte tőle Jess.

-Jessi! Figyelj, én csak bocsánatot szeretnék kérni mindenért!

-Jaj Nick ugyan hagyjuk már. És amúgy is honnan tudtad, hogy itt vagyunk?

-Követtelek téged.

-Mi? Még követsz is?! Nick értsd már meg végeztem veled érted?! Lehet békén hagyni!

-De Jessi várj!

-Hé nem hallottad? Azt mondta menj el innen!-csukta be az ajtót Zayn.

-Jessi minden rendben?-ölelte meg Melody.

-Persze. Csak nem tudom mit keres itt. De folytatódjon a buli! Louis a zenét!

Táncoltunk. Utána jött az üvegezés. Aztán este fele a fiúk hoztak vízipipát.

-Na ki vízipipázott már?-kérdezte Harry.

-Mi!-néztünk egymásra a lányokkal.

-Ja akkor senkinek sem újdonság-nevetett Harry.

Kiültünk a teraszra és vízipipáztunk.

-Nézzétek mit tudok!-mondta Jessi és kifújta az orrán a füstöt.

-Wow! Az nekem is megy!-mondta Faith.

Megpróbáltuk mi is Melodyval, de majdnem megfulladtunk, de Cassienek se ment.

Vízipipázás után bementünk és leültünk a nappaliban és elkezdtünk beszélgetni.

-Van egy rossz hírem.-mondta Jessi.

-Mi?-néztünk rá ijedten.

-Lehet visszamegyünk Melodyval Japánba.

-Mi? Nem az nem lehet!

-Nekünk is van egy hírünk!-mondta Louis.

-Louis ne!-szóltak rá a fiúk.

-Miért mi az?

-Most már muszáj elmondanunk!-mondta Liam. -Tudjátok, már nyár óta elakartuk mondani, csak nem jött össze. Naomi sajnálom, hogy pont a szülinapodon kell megtudnod, de jövő héten megyünk vissza Londonba!

-Mi?-akadtunk ki a lányokkal.

-Naomi, sajnálom!-ölelt meg Zayn.

-Miért nem mondtátok előbb? És pont ma kellett elmondanotok!

-Naomi, bocsi!-néztek rám.

-Elrontottátok az estém!-ültem szomorúan a kanapéra.

-Nyugi még láthatjuk egymást!-puszilt meg Zayn.

-Mi? Már most búcsúzkodsz? Inkább ki kéne használni, hogy még itt vagyunk!

-Igen!-vágták rá a lányok.

-Akkor bulizunk!-kapcsolta be a zenét Louis.

Hajnalig buliztunk.

-Mit csináljunk?-kérdezte Harry.

-Nem tudjuk.

Végül is megint leültünk és beszélgettünk.

-Amúgy ha itt hagytok emlékezni fogtok ránk?

-Persze!-vágták rá a fiúk.

-De mondjuk Londonban nagyon szép lányok vannak!-mondta Zayn.

-Mi?-néztem rá.

-Haha csak vicceltem!

-Aha persze.-mondtam unottan.

Később még a fiúknak is volt pár kijelentése amin a többi lány sértődött be.

-Na jó elegem van!-álltam fel.

-Hova mész hajnali 3kor?-kérdezte Zayn.

-Nem tudom, csak el innen.

-De miért?

-Nem is tudom. A kijelentésed. Meg szerintem abba a Perries képben is van valami igazság!

-Jó ha ennyire nem bízol meg bennem akkor menj el!

-Hogy mi? Én nem bízok meg benned?! Nem is tudom kicsókolózott egy másik lánnyal! És tudod mit el is megyek!-felkaptam a kabátom és a cuccaimat és kirontottam az ajtón.

Zayn szemszöge

-Gratulálok, ezt jól elcseszted!-mondta Harry.

-De én nem akartam…

-Na jó inkább mi is megyünk!-álltak fel a lányok.

-Miért?-kérdezte Louis.-Hova mentek?

-Haza.-mondták, felvették a cuccaikat és elindultak kifelé.

-Ezt jól elcsesztük!-mondtam.

-Hát igen. És mi lesz velük odakint egyedül? Ne menjünk utánuk?-kérdezte Liam.

-De!

Felkaptuk a kabátjainkat és utánuk rohantunk. De mire kiértünk már sehol se voltak.

-Nagyszerű!-ütöttem bele a falba.

-Nyugi Zayn, holnapra megnyugszanak!-fogta meg a vállam Niall.

Másnap/Naomi szemszöge/

-Naomi jól vagy?-jött be a szobámba anya.

-Nem!

-Mi történt? Hallottam, ahogy reggel megjöttél.

-Elegem van a fiúkból!-mondtam könnyes szemekkel.

-Gyere mesélj el mindent!-ölelt át anya.

Elkezdtem neki mesélni, de csöngettek.

-Naomi a barátnőid azok!-szólt fel apa.

-Oké, küldd fel őket!-válaszoltam.

Anya kiment a szobámból és a lányok pedig bejöttek.

-Hogy vagy?-kérdezte Faith.

-Szarul. Ti mikor jöttetek el?

-Utánad nem sokkal.-mondta Melody.

-Titeket is hívtak?

-Persze vagy 100szor!-mondta Cassie.

-Engem is de nem izgat!

-Lányok van egy rossz hírünk.-mondta Jessi.

-Ugye nem?-kezdtem el megint sírni.

-De! 1 hét múlva megyünk Japánba!-sírták el magukat Jessiék is.

-NEEE!

Átöleltük egymást, de közben egész végig csak sírtunk