II. évad 4. fejezet

Sziasztok!!! :DDD
Köszönöm az 5400 oldalmegjelenítést!! :)

Itt az új rész jó olvasást! :D
Jaa és már csak 3 nap..;) és aztán végre itt a VAKÁCIÓ!! :DDD

------------------------------------------------------------   

4. fejezet

Első találkozás

Mikor felkeltem Sophie nem volt a szobámban. Először megijedtem, de aztán szerencsére meghallottam a hangját a konyhából.

-Szia!-mosolyogtam rá.

-Szia! Nem akartalak felébreszteni, de ha felébresztettelek, akkor bocsi!

-Nem baj. Magamtól keltem.

-Akkor jó!

-Hmm mi ez a finom illat?-szagoltam bele a levegőbe.

-Tojás rántottát sütök.

-Te sütni?-néztem rá nevetve.

-Haha nagyon vicces vagy.-nézett rám unottan.-Kérsz?

-Aha, egy kicsit.

Leültünk az asztalhoz, közben Miszty is bejött a konyhába.

-Miszty. Szia!-mondta Sophie. Gyorsan adott neki enni, aztán visszaült velem szembe az asztalhoz.

-Hogy vagy?

-Hát jobban.

-Figyelj, annyira nem is volt gáz a tegnapi nap. Legalább tisztáztatok mindent!

-Hát igen…

-Gondolom nem fogsz már vele találkozni?

-Nem, nem hinném. De nem is gond. Sok hal van még a tengerben!-nevettem.

-Hát igen! Mit csinálsz ma?

-Szerintem elmegyek sétálni és reménykedek, hogy ne fussak Zaynnel össze. Te?

-Hát én arra gondoltam, hogy elmegyek a kondiba. Régen voltam már ott. De ha akarod veled megyek!

-Nem nem kell! De azért köszi!

-Nincs mit.

Megreggeliztünk. Gyorsan felöltöztem és elindultam sétálni. Reméltem, hogy nem futok össze senkivel. Nézegettem a boltok kirakatát aztán megláttam egy kávézót. Gondoltam beülök és megiszok egy kávét. Így is tettem. Bementem a kávézóba. Nem rendeltem semmit csak ültem és közben bámultam kifele az ablakon.

-Szia!-hallottam meg egy hangot.

Ránéztem és le se vettem róla a szememet. Zavarában mosolygott egyet.

-Szia!-mosolyogtam rá.

-Bocsi, hogy így megzavartalak, csak olyan magányosnak tűnsz.

-Ja most költöztem ide és nem ismerek senkit.

-Ismerős az érzés. Leülhetek?

-Persze!

-Köszi. Én is egy éve költöztem ide az egyetem miatt.

-Te is a Színészetire jársz?-kérdeztem meglepődve.

-Igen. Te is?

-Igen. Vagyis hát most kezdem majd szeptemberben.

-Ja értem.

-És te honnan költöztél ide?-kérdeztem tőle.

-Philadelphiából. Te?

-New Yorkból.

-Amúgy Jason Richmond vagyok!-mosolygott rám.

-Naomi James.

-Hát bocsi, hogy csak így ide jöttem és megzavartalak.

-Nem dehogyis nem zavartál meg!

-Ja akkor jó! Kérsz valamit inni? Én állom.

-Aha, ha nem gond.

-Jaj nem dehogyis gyere.

-Oké.-felálltunk és odamentünk a pénztárhoz. Rendeltünk 2 kávét.

-Nincs kedved sétálni? Megmutatom neked a környéket ha gondolod.

-Oké, benne vagyok!

Elindultunk sétálni az egész utat végig beszélgettük. Most hogy így közelebbről megnéztem rájöttem hogy nem is néz ki olyan rosszul… Sőt!!

Sophie szemszöge

Reggeli után átöltöztem. Előkerestem az edző cuccomat bepakoltam egy táskába és elindultam a fitnesz szalonba. 15Perc alatt oda is értem.

-Sophie szia!-fogadott nagy mosollyal Andy, a régi edzőm.

-Andy, szia!-öleltem meg.

-Na mi az újra kezdesz járni hozzám?

-Hát igen, azt terveztem. Szeretnék újra gyúrni!-nevettem.

-Ja oké. Na öltözz át aztán keményen megdolgoztatlak!-kacsintott rám.

-Na!

-Na jó akkor könnyűvel kezdjük. Majd ha legközelebb jössz, na majd akkor!

-Haha. Oké!-elmentem átöltözni a női öltözőbe.

-Oké itt vagyok!-mentem oda hozzá. De közben egy helyes fiúval beszélgetett.

-Szóval Nick vagy.-mondta Andy. -Én Andy vagyok. Arra találod az öltözőt!

-Oké, köszi!-mondta Nick. Elindult az öltöző felé. Visszafordult és rám nézett.-Szia!

-Hello. -köszöntem neki vissza. -Andy ő meg ki volt?-fordultam oda Andyhez.

-Ő Nick. Együtt fogtok edzeni. Egyszerre két embert dolgoztatok meg. Hahaha! Na de megyek majd nem sokára jövök.

-Oké.

Leültem az egyik padra. Úristen most komoly?! Egy fiúval fogok edzeni. Á befogok égni előtte!

-Szia megint!-hallottam meg egy hangot a fejem fölött.

-Jaj, szia!

-Nick vagyok és te?

-Sophie.

-Hallom együtt fogunk gyúrni. Vicces lesz!-ült le mellém.

-Hát igen.-nevettem.

-Na itt vagyok fiatalok!-jött vissza Andy. -Bocsi csak most hívtak, hogy nem sokára csatlakozik hozzátok még egy fiú. Na mindegy kezdjük az edzést! Futó pad vagy súlyemelés?

*-Még egy fiú?! De jó lesz…-gondoltam magamban.*

-Súlyemelés!-vágta rá Nick. -Már ha Sophie bírni fogja.-nézett rám.

-Haha. Na menjünk súlyokat emelni!

-Oké, ahogy akarjátok.-egyezett bele Andy.

Elkezdtünk súlyokat emelgetni. Nicknek jobban ment, de mondjuk ő biztos, hogy nem egy fél éve emelgetett utoljára súlyokat.

-Na jó nem bírom!-álltam fel.

-Haha megmondtam!-jött oda hozzám.

-Igen?-néztem rá.-Hm tudod mit, egy futó verseny? Kibírja tovább. 2 percenként Andy feljebb emeli a sebességet!

-Benne vagyok!-vágta rá.-És mit kap a nyertes?

-Hmm ha nyerek elmegyünk edzés után fagyizni és te fizetsz mindent!

-Oké. De ha én nyerek eljössz velem vacsorázni!

-Oké.-ráztunk kezet. -Andy, gyere.

-Jó.

Odamentünk a futógépekhez. Felszálltunk rájuk.

-Sok sikert!-mosolygott rám.

-Neked is.

-Akkor mehet?-kérdezte Andy.

-Igen!-vágtuk rá.

-A leglassabbal kezdünk. És indul!

-Ez a sebesség lassabb, mint amilyen tempóban sétálok.-mondta Nick.

-Csak figyelj!-mondta Andy és feljebb vette a sebességet. Még mindig simán csak sétáltunk. Aztán egyre gyorsabb, gyorsabb és gyorsabb lett a gép.

-Ez az gyerekek hajrá!-biztatott minket Andy.

Az utolsó előtti fokozatnál tartottunk.

-Húh nem hittem, hogy eddig bírod!-nézett rám Nick.

-Nyugi bírom én még tovább is.

-És most figyeljetek… Jön a leggyorsabb fokozat! Ha úgy érzitek estek ugorjatok le a szélére. Csak óvatosan srácok!-mondta és feljebb kapcsolta a gépeket.

Kezdek fáradni, de nagyon jól esne most egy fagyi, szóval kibírom!-biztattam magam.

Ránéztem Nickre. Láttam, hogy alig bírja. Aztán előre néztem és csak futottam. Nem tudom, hogy mióta futottunk, de a lábamat már alig éreztem. Eszembe jutottak a nyári esti futások Misztyvel. Azokat jól bírtam, pedig Miszty mindig a lehető leggyorsabban futott.

Már kezdtem feladni. Már majdnem kiugrottam a szélére amikor meghallottam Nick hangját.

-Feladom. Győztél!-ugrott le a futógépről.

Andy kikapcsolta mind a két futógépet. Megvártam még teljesen megáll és csak akkor szálltam le róla.

-Háh győztem!

-Igen! Ügyes vagy!-adott egy pacsit.

-Köszi. Öltözzünk aztán menjünk fagyizni!

-Oké.

-Szia Andy, mindent köszi!-öleltem meg őt.

-Nincs mit. Legközelebb mikor jössz?

-Hát ezt majd csak akkor tudom meg, ha elkezdődik a suli.

-Ja értem. Hát akkor majd hívj.

-Oké.

-Nekem is a sulitól fog függni!-mondta Nick.

-Oké, akkor majd hívjatok és megbeszéljük. Sziasztok!

-Szia!-köszöntünk neki.

Elindultunk az öltözők felé.

-Akkor itt tali 10perc múlva!-mondta Nick.

-Oké.

Bementem az öltözőbe. Leültem az egyik padra, már nagyon elszoktam az edzéstől, ezért kicsit kifújtam magam. Előkerestem a ruhámat. Elkezdtem öltözni, amikor a pólómat vettem le valaki benyitott. Gyorsan visszavettem a pólómat.

-Juj bocsi ez a női öltöző?-mondta egy fiú.

-Hát igen.

-Ú, bocsi még egyszer!-ment ki az öltözőből.

-Hé várj!-szóltam utána.-Ismerős vagy nekem.

-Igen?-fordult vissza.

-Te jó ég! Úristen! Eric Saade!-kiáltottam el magam.

-Csss!-csukta be az öltöző ajtót és odajött hozzám.

-Úristen. El se hiszem! Kérhetek egy autogramot? Meg egy közös fotót és egy ölelést?-néztem rá.

-Persze!-mosolygott. Elővett egy autogramos papírt, úgy tűnik mindenre fel van készülve.-Tessék!-adta oda.

-Köszönöm!-vettem el tőle.

Megnéztem az autogramot. ,,Sok szeretettel Sophienak! =) Eric Saade ♥”

-Honnan tudod a nevem?-néztem rá ijedten.

-Hát amikor elhagytad a pénztárcádat…

-Te hoztad vissza?

-Igen. De egy másik lány volt az ajtóba.

-Igen, Naomi. És nem szólt, hogy te voltál az. De nagyon szépen köszönöm!-mosolyogtam rá.

-Nincs mit. Ígértem neked egy képet is!-mosolygott rám.

-Ja igen.-elővettem a telefonomat.

Megcsináltuk a képet.

-Nagyon szépen köszönöm!

-Nincs mit. De akkor én megyek. Szia!-ölelt meg.

*-Úristen. Most fogok elájulni!-gondoltam magamban.*

-Sz…Szia!

Eric kiment az öltözőből. Leültem a padra és a közös képünket néztem egy ideig. Beállítottam háttérképnek aztán átöltöztem.

-Itt vagyok!-rohantam ki az öltözőből.

-Na végre. Amúgy láttam kijönni az előbb egy fiút. Mit akart?

-Csak eltévesztette az öltözőt.

-Ja. Indulhatunk?

-Persze!

Még egyszer visszanéztem és megláttam Ericet ahogy integet nekem. Visszaintegettem neki, és kimentem az ajtón.

-Amúgy te melyik egyetemre jársz?-kérdezte Nick.

-Hmm tessék mit kérdeztél? Bocsi nem figyeltem.

-Semmi baj.-mosolygott.-Azt kérdeztem, hogy te hova jársz egyetemre?

-A Színészetire. Te?

-Én is!

-De jó!

Beszélgettünk közben megérkeztünk a cukrászdához.

-Hölgyem!-nyitotta ki előttem az ajtót.

-Köszönöm.

-Jó napot! Szeretnék kérni édes tölcsérben, epres túrót, sztracsit meg citromot. És a tetejére kérek olyan színes cukrot.

-Húhú, nem lesz ez egy kicsit sok?-nézett rám Nick.

-Ha már te állod!

-Ja!-nevetett.

Kifizette a fagyimat és elindultunk sétálni.

-Amúgy te hogy hogy nem eszel?

-Hát tudod… Cukorbeteg vagyok!

-Úristen! Miért nem szóltál előbb? Én meg itt eszem a fagyit előtted. Ááá!

-Hé nyugi!-fogta meg a vállamat.-Már megszoktam, hogy nem ehetek ilyen dolgokat. Szóval nyugi nem zavar ha eszel csak nyugodtan!

-De biztos?-néztem rá.

-Persze!

Tovább sétálgattunk. Elmentünk a parkba és leültünk egy padra.

-Akkor te nem ehetsz semmilyen édességet?-kérdeztem Nicktől.

-Hát nem nagyon.

-Szegény.

-Annyira végül is nem rossz. Kibírom.

-Ja értem.

-Holnapra van programod?

-Nincs. Miért?-néztem rá kérdően.

-Mit szólnál egy randihoz?-mosolygott rám.

-Benne vagyok!

-Oké!

Beszélgettünk még egy kicsit aztán hazakísért.

-Köszönöm a mai napot!-öleltem meg.

-Nincs mit. Holnap érted jövök 2-re oké?

-Oké. Szia!

-Szia.-öleltük meg egymást búcsúzás képpen.

Naomi szemszöge

Útközben elmentünk az egyetem mellett is.

-De nagy!-néztem az egyetemre.

-Ugye? Van foci pályánk, kosár pályánk meg konditermünk!

-Wow.

-Merre menjünk?-kérdezte Jason.

-Nem tudom. Előre.

-Oké.-nevetett.

-HÉÉÉ Jason. SZIA!-kiabált utánunk valaki.

Hátrafordultunk és egy félmeztelen srác volt az.

-Mark hello!-ment oda hozzá Jason.

-Ő az új barátnőd?-kérdezte Mark Jasontől.

-Mi? Ja nem. Csak egy barát!-mosolygott rám.

-Igen!-mosolyogtam rájuk zavartan.

-Jaj amúgy Naomi ő itt Mark. Mark ő itt Naomi.

-Szia!-köszönt Mark.

-Szia.

-Miért vagy félmeztelen?-kérdezte Jason.

-Ja, a srácokkal éppen kosaraztunk.

-Ja. Na de mi megyünk. Majd valamikor összefutunk.

-Oké. Sziasztok.

-Szia!-köszöntünk el tőle.

Még sétáltunk egy kicsit a városban.

-Na jó én szerintem megyek.

-Hazakísérjelek?-kérdezte Jason.

-Ha szeretnél.

-Akkor menjünk!-mosolygott.

Elindultunk hazafelé.

30 perc múlva

-Ó szóval itt laksz.-álltunk meg a kollégium előtt.

-Igen.

-Felkísérlek oké?

-Felőlem.

Felmentünk a lépcsőn.

-Hmm szóval 24-es szoba ezt megjegyzem!-nevetett Jason.

-Haha. És te merre laksz?

-Innen 2utcányira.

-Ja. Köszönöm ezt a mai napot.

-Nincs mit. Én köszönöm.

-Szia!-köszöntem el tőle.

-Szia, remélem még találkozunk!-kacsintott rám.

-Én is!-mosolyogtam rá és bementem a lakásba.

-Ő meg ki volt?-kérdezte Sophie.

-Neked is szia. Ő csak egy srác.

-Aha, azért pirultál el!

-Jason Richmond. 2.éves egyetemista tanuló és ő is a Színészetire jár. Boldog vagy?

-Igen.

-És neked milyen volt a napod?-ültem le a kanapéra.

-Hát edzettem és egy helyes Nick nevű sráccal volt közösen az edzésünk. Legyőzött súlyemelésben aztán kihívtam futásra. És vagy fél óráig futottunk a leggyorsabb tempóban a futógépeken!

-Ú. És mi történt?

-Legyőztem ezért meghívott fagyizni. Meg sétáltunk a városban és holnap randim lesz vele!-meséltem boldogan.

-Juj de jó!-öleltem meg.

-De van ennél sokkal jobb.

-Miért mi történt?

-Éppen öltözök át erre benyit Eric Saade az öltözőbe!

-Úristeeeeeeeeen!

-És akkor mondja hogy bocsi. Mondom nem baj. Kaptam tőle autogramot és csináltunk közös képet. Nézd!-mutatta a telefonját.

-De jó!

-És elmesélte, hogy ő már volt itt, csak valaki nem ismerte fel!-nézett rám szemrehányóan.

-Upsz. Bocsi! De legalább most jobb volt a találkozásotok!

-Igeeeeen! Áá annyira jó volt!-ült le mellém a kanapéra.

Megmutatta vagy százszor az aláírást meg a képet, de nekem egyfolytában csak Jason járt a fejemben.

Este megnéztünk egy horror filmet közben popcornt ettünk és rájöttünk, hogy már csak nagyon kevés nap van hátra a nyári szünetből aztán suli. A film után megfürödtünk és elmentünk aludni.